BEKÖSZÖNTŐ

2010-10-09T20:33:00.006+02:00

A Magyar Gyermekirodalmi Kutatóműhely feladata mindenekelőtt annak elősegítése, hogy a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom (a továbbiakban egyszerűen: gyermekirodalom) intézményrendszere egy modern, a múltban gyökerező és a jövőbe mutató nyílt gyermekirodalmi kánont közvetítsen a szülők, az oktatási intézmények, a tankönyvszerzők, a könyvkiadók, a könyvtárak és persze a gyermekirodalom alkotói számára.
A gyermekirodalmi kutatásoknak alapvetően ezt a célt kell szolgálnia. A kutatás fő irányai közé tartoznak a kánontörténeti kutatások. Érdemes volna részleteiben is megvizsgálni, miként működött (nagyon hatásosan és eredményesen) a gyermekirodalom intézményrendszere a XIX-XX. század fordulóján. Ez a korszak sok vonatkozásban párhuzamos napjainkkal. Talán elég, ha példaképpen a nemzeti önrendelkezés és nemzetköziség kérdésére utalok (akkor a Monarchiában, ma az Európai Unióban), vagy a nyelvhasználat kérdéseire (akkor a német, ma az angol nyelvi hatás problémája), vagy a történelemhez való viszony kérdésére (1848 megítélése, a nemzeti megbékélés problémája).
Szükség volna a magyar gyermekirodalom történetének átfogó, értékalapú leírására, olyanra, amely kialakíthatja új, XXI. századi viszonyunkat a gyermekirodalom múltjához (kijelölve a tovább őrzendő és a felejthető műveket és irányokat).
Fontos, kutatandó területnek gondolom a gyermekirodalom irodalmon belüli helyének, a gyermekirodalmi művek specialitásának kutatását. Beleértem ebbe a műfaj- és formakutatást, a gyermekirodalmi művek hatásmechanizmusainak vizsgálatát, az irodalmi szöveg és az illusztrációk viszonyát, stb. Annál is inkább, mert úgy gondolom, ezen a területen is zömmel irodalmon kívüli, gyakran hibás vagy elavult, felszín alatt terjedő nézetek uralják a közgondolkodást, és sajnos a gyermekirodalom intézményrendszerét (pl. könyvkiadást, kritikát) is. Olyan nézetek élnek és hatnak ma is, mint hogy a gyermekirodalomnak nyelvileg primitívebbnek, nyíltabban nevelő hatásúnak, erőszakmentesnek, csak a világ pozitív oldalát bemutatónak kell lennie, stb.
Feltétlen szükség van színvonalas gyermekirodalom-kritikára. Olyanra, amely orientálni akarja és tudja az olvasókat, de talán magát a gyermekkönyvkiadást (netán magukat a szerzőket) is.
Ezek köré az elképzelések köré szerveződött a Magyar Gyermekirodalmi Kutatóműhely.

Bárdos József

Néhány szó a Magyar Gyermekirodalmi Kutatóműhelyről

A Magyar Gyermekirodalmi Kutatóműhely 2006 tavaszán – a 2. Nemzetközi Gyermekirodalmi Konferencia keretében - alakult meg a Kecskeméti Főiskolán. Szakmai hátterét a hazai és nemzetközi gyermekirodalom-tudomány eddig elért eredményei jelentik.

A gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozó kutatások az irodalomtudomány részét képezik. A gyermek- és ifjúsági kultúra és irodalom kutatása mindemellett támaszkodik a kultúratudományok, a neveléstudomány, a történelemtudomány, a nyelvtudomány, a szociológia és a különböző társművészetek eredményeire is.

A Műhely tagjai a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karának és más intézmények gyermek- és ifjúsági irodalomkutatással foglalkozó oktatói lehetnek, akik egyéni vagy csoportos kutatásokat végeznek hazai és külföldi oktatókkal, kutatókkal, projektpartnerekkel együttműködve.

A Műhely célja az, hogy

• ösztönözzön új kutatási szempontok felvetésére és kutatások elvégzésére a hazai és nemzetközi gyermek- és ifjúsági irodalom, a gyermekkort ábrázoló irodalom, az ifjúsági kultúra és a gyermek- és ifjúsági irodalomhoz kapcsolódó kultúrtörténet terén,

• lehetőséget adjon a kutatások eredményeinek bemutatására,

• segítse az országos és nemzetközi szakmai körök együttműködését,

• segítséget nyújtson a tudományszervező és a hallgatói tehetséggondozó munkában,

• megteremtse a tapasztalatcsere nemzetközivé bővülő lehetőségeit,

• és mindezek által egyre nagyobb szerepet tudjon vállalni a hazai kutatások koordinálásában.

A Műhely az alábbi - eddigi konferenciáin is meghirdetett - átfogó témák kutatását szerepelteti programjában:

• A gyermekirodalom-kutatás helyzete és intézményrendszere Európa országaiban;

• A gyermekkultúra és a gyermekkép változásai Európa országainak (gyermek- és ifjúsági) irodalmában;

• A gyermekkor ábrázolása a (z) magyar és külföldi (gyermek- és ifjúsági) irodalomban és a gyermekirodalmi médiumokban régen és ma;

• A gyermekirodalom, mint a kulturális örökség része;

• A magyar gyermekirodalom recepciója külföldön;

• A külföldi gyermekirodalom recepciója Magyarországon;

• A gyermekirodalmi kánon;

• A magyar és az idegen nyelvű gyermekirodalom oktatása Magyarországon;

• Gyermekirodalom és vizualitás.

Lipócziné Dr. Csabai Sarolta